I. 12 / A Sejtek – egy 100 billió elemből álló épület építőkövei

Tudtad-e, hogy az emberi test körülbelül 100 billió sejtből áll, amelyek mindegyike körülbelül 10 000-szer annyi molekulát tartalmaz, mint ahány csillag van a Tejútban? Gondold meg: Tejútrendszerünk legalább 100 milliárd csillagból áll. Az emberi test legkisebb építőelemei – akárcsak a növényeknél és az állatoknál – a sejtek. A sejtek között levő anyagokkal, az intercelluláris szubsztanciákkal együtt a sejtek alkotják a test struktúráját. Az egysejtűek esetén a sejt önálló organizmus: a legkisebb, önmagában életképes morfológiai egység. A többsejtűeknél (metazoák) a sejtek nagy társulásokat alkotnak, és maga a sejt egy elemi organizmus vagy a fölérendelt struktúra építőeleme. Méret, forma és feladat tekintetében a sejtek nagyon eltérőek.

A sejtek mérete: Az emberi sejtek méretei nagyon eltérőek. Szabad szemmel vagy nagyítóval az emberi testnek csak kevés sejtje ismerhető fel. A legnagyobbak a petesejtek, amelyek 0,15 mm = 150 μm átmérőjükkel éppen elérik a láthatóság határát (1 μm = 1 mikrométer = 1 ezred milliméter). A nagy sejtek közé tartoznak még egyes nagyobb idegsejtek sejttestei, amelyek átmérője 0,12-0,2 mm = 120-200 μm. Sok idegsejtnek nyúlványai vannak, amelyek hossza elérheti az egy métert, bár keresztmetszetük csak néhány mikron. A többi emberi sejt mérete a szövettípustól függően 5 és 20 μm között változik. Néhány idegsejt, csontvelőben levő óriássejt, stb. mérete (80 μm vagy több) a szokásos sejtméret többszörösét is elérheti. Az emberi szervezet legkisebb sejtjei közé tartoznak a 4-5 μm méretű kis gliasejtek (lat. glia = enyv), a spermiumok, amelyek fejének átmérője 3-5 μm, valamint a vörös vértestek, melyek átmérője 7,5 μm. A közepes méretű sejtek átmérője 30-50 μm.

A sejtek alakja: Funkciójuktól függően a sejtek alakja nagyon eltérő lehet. Alakjuk gyakran a környezethez alkalmazkodik, mint pl. a hámszövetekben. Ezek között vannak kocka alakú, lapos és hasáb alakú sejtek, amelyek szorosan egymás mellett helyezkednek el, ezért van szükségük sajátos alakjukra. Egyes sejtek orsó alakúak (pl. a simaizomzatban) vagy gömbölyűek. Más sejteknek hosszú és elágazó nyúlványaik vannak, mint a kötőszöveti és idegsejteknek.

A sejtek feladatainak sokfélesége: Bár a sejtek alapmintájukban egységes képet mutatnak, feladataik nagyon sokfélék. Mindegyik sejttípus a szervezeten belül egy-egy különleges feladat ellátására specializálódott. Így a vörös vértestek (eritrociták) oxigént szállítanak, az idegsejtek az információfeldolgozás szolgálatában állnak, a mirigysejtek meghatározott anyagokat választanak ki, így a kiválasztást szolgálják, az izomsejtek a test motoros funkcióit biztosítják, a csírasejtek pedig a szaporodásról gondoskodnak. Egy sejt szolgáltatásai egy specifikus genetikai információn alapszanak. Ez a sejtben, az öröklési anyagban levő DNS (dezoxiribonukleinsav) meghatározott szakaszaiban tárolódik. Itt található egy program a sejtosztódás szabályozásához és a szükséges fehérjeanyagok szintéziséhez. Ez a két tulajdonság elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy megtermékenyített petesejtből egy soksejtű szervezet fejlődjön ki, és a közös elődsejtekből olyan eltérő sejtek, mint az agy-, tüdő-, izom- vagy májsejtek alakuljanak ki. A különböző differenciáltságú és funkciójú sejteknek várható élettartama is különböző. Egyes sejtek néhány óra vagy nap alatt elpusztulnak (pl. a bél hámsejtjei), míg más sejtek élettartama eléri az egész szervezet életkorát (pl. idegsejtek).

A sejtek száma: Az emberi testet felépítő sejtek számolt ill. becsült száma lélegzetelállítóan nagy: 100 billió! Ez a szám alig elképzelhető; 1014 vagy 100 000 milliárd. Ha valaki el akarna eddig számolni, és ezt megszakítás nélkül, éjjel nappal másodpercenként egyet számolva folytatná, egy emberélet is kevés lenne hozzá. Ez ugyanis három millió évig tartana! Egyedül a vérben 25 · 1012, azaz 25 billió vörös vértest van. Ezzel ők alkotják a leggyakrabban előforduló sejttípust, és az összes többi sejttől eltérően sem sejtmagjuk, sem sejtszervecskéik nincsenek. A fennmaradó sejtek közül további 100 milliárdot (= 0,1 billió) az agy idegsejtjei tesznek ki.

Ha testünk összes sejtjét egymás mellé raknánk, akkor – 40 μm közepes sejtmérettel számolva – egy olyan hosszú sejtláncot kapnánk, amely 100-szor érné körül az egyenlítőt.

előző

következő