|
Az angol, skót és holland reformáció második hullámának nagysikerű hitébresztő értekezéseinek kiskönyvtára. Sorozatszerkesztő Bálint Ágnes Visky András A könyvek megrendelhetők az alábbi címen: 400161 Cluj-Napoca / Kolozsvár. Str. Paris, Nr.15 tel/fax: +40-264-450119, +40-264-450344 mobil: +40-740-083036 (Visky Erzsébet) E-mail: office@koinonia.ro
© Törvény által védve |
 |
 |
 |
A l e l k i i s m e r e t s o h a n e m g y ó g y u l b e , h a e l ö b b n e m s e b e s ü l t m e g . - W i l l i a m P e r k i n s
|
|
|
|
Vagytok, akik nem tudjátok, mit értek megtérés alatt - és hiába is próbálnálak olyasmire rávenni benneteket, amit nem értetek. A ti javatokért meg fogom mutatni, hogy mi a megtérés. Vagytok, akik titkon az eljövendő irgalomban reménykedtek. Nektek meg fogom mutatni, hogy miért szükséges a megtérés. Vagytok, akik ragaszkodtok ahhoz a tévhithez, hogy már megtértetek. Nektek meg fogom mutatni, hogy melyek a még meg nem tértek jegyei. Vagytok, akik nem érzitek a bajt, nem féltek senkit. Nektek meg fogom mutatni, hogy milyen a hitetlenek nyomorúsága. Vagytok, akik nem láttok lehetőséget a menekvésre. Nektek meg fogom mutatni, hogy melyek a megtérés módjai. És végül, mindnyájatok sürgetésére, elmondom, mik a megtérés okai. |
|
|
|
|
|
Két nagy kegyelmi ajándék van, ami egy szentnek alapvető ebben az életben, a hit és a bűnbánat. Ez az a két szárny, melyekkel a menny felé röpül. A hit és a bűnbánat táplálják a lelki életet, ahogy a meleg és a gyökér nedvessége a természetit. A bűnbánat az az ajándék, amelyről most beszélni fogok. Chrisostomus ezt találta a legjobb témának prédikációjához, amikor Arcadius császár előtt beszélt. Augustinus meg azt kérte, hogy a bűnbánó zsoltárok előtte legyenek, amikor az ágyában fekszik, és gyakran tanulmányozta őket könnyek között. A bűnbánat soha nem múlja divatját: oly gyakran élünk vele, mint a mesterember a szerszámaival, vagy a katona a fegyverével. Ha nem tévedek, a gyakorlati útmutatás fontosabb a mai korban a hitvitánál vagy az elvi meggyőzésnél. |
|
|
|
|
|
William Guthrie-t egykötetes szerzőként is a teológia legkiválóbb művelői között tartja számon a skót egyháztörténet. A keresztyén ember örökségének sikeres útját több nemzedék olvasóközönségéhez a híres Dr. John Owen (aki maga többkötetes teológiai szerző, Guthrie talán legolvasottabb kortársa) nyitotta meg, amikor egy alkalommal előhúzva a zsebéből Guthrie értekezésének egy kisebb díszes kiadását, a következőképpen méltatta: "Én is írtam néhány könyvet, de ebben több a hittudomány, mint azokban együttvéve. Számomra ez vademecum, az Újszövetséggel együtt mindig magamnál hordom." Gyülekezeti lelkészi és prédikátori tapasztalatának legjavát sűrítve e könyvbe a szerző párbeszédre hívja és megpróbálja meggyőzni mindenkori olvasóit, hogy érveik, amelyeket az Istennel való szövetségkötés elodázásában felsorakoztatnak, Isten szeretetnyilatkozatainak és váltságszerző művének ismeretében tarthatatlanok. |
|
|
|
|
|
Több kiadást megért művében James I. Packer, a jelenkori angolszász teológiai gondolkodás egyik legismertebb tudósa ebben a könyvében az európai civilizációra döntő hatást gyakorolt XVII. századi puritán világlátás és lelkiség tudományos vizsgálatát végzi el. Azt a kérdést járja körül, hogy a reformáció második hulláma idején milyen szemléleti alapokon kerülhetett harmonikus egységbe a legszemélyesebb vonatkozású hitélmény és a mindennapi élet dolgaiban való jártasság. Az egyházat meglátogató és megújító Szentlélek teológiájának kidolgozásával a reformáció tanítását továbbvivő puritánok komolysága nyugodt és szenvedélyes lehetett egyszerre, mélyreható gazdasági, politikai változásokat előidéző tetteiket az örökkévalóság kapujában vitték véghez azzal a meggyőződéssel, hogy a teremtett világ Isten dicsőségének a színtere. J.I. Packer a Vancouver-i Regent College professzora. Magyarul eleddig Istenismeret címmel jelent meg kötete. |
|
|
|
|
|
A lelkipásztori szolgálat puritán eszményeinek fejlődéséhez Richard Baxter (1615-1691) legfőképpen a személyes hitoktatói gyakorlatnak a bővítésével járult hozzá: a hitoktatás számára nem pusztán a gyermekeknek szóló alapozó stúdiumot, hanem korhatár nélkül mindenkit megillető képzést jelentett, szervesen hozzátartozott az evangelizációs és pásztori lelkigondozáshoz. Richard Baxter személyében olyan lefegyverzően őszinte és komoly keresztyén emberrel állunk szemben, akinek gondolkodása, beszéde és magatartása tökéletes következetességre vall, hiszen hivatása gyakorlásában boldog örömmel elfogad minden nehézséget: a szegénységet, az agyonhajszoltságot, akár az anyagi veszteséget is. |
|
|
|
|
|
Jonathan Edwards (1703-1758) filozófus és teológus neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott az Új-Angliában végbemenő "nagy ébredés" mozgalommal. Az ebben az időszakban írt művei alapján méltán nevezik az ébredés teológusának. Puritán hittudósként nagy hatással volt az amerikai vallásos élet alakulására, metafizikusként ő volt az első amerikai, aki nemzetközi hírnévre tett szert, írásait mélységesen személyes elkötelezettsége és a tiszta élet iránti vágy igénye határozza meg. A magyarul most először megjelenő Ébredés az Egyházban című munkája szakszerű módon elemzi a tengerentúli vallásos életben bekövetkező változásokat. A lelki ébredés hátráltatói ellen intézett kritikái, az elkövetett hibákat és túlkapásokat leleplező észrevételei igen időszerűvé teszik e könyvet jelenlegi egyházi életünkben, izgalmas olvasmány nemcsak teológusoknak, hanem azoknak is, akik szívükön viselik az egyház megújulási törekvéseit. |
|
|
|
|
|
Samuel Rutherford egyike volt a XVII. századi skót egyház megújítását sürgető lelkipásztoroknak. A reformáció kiteljesítését főként a személyes lelkiség és a pásztori gondoskodás elmélyítésében kereste. Barátainak és gyülekezetének minden rendű és rangú tagjához írt levelei nemcsak kortársai, hanem mindazok lelkipásztorává avatták, akik vigasztalásra, lelki épülésre vágynak. Rutherford az erkölcsi nevelésnél mérhetetlenül fontosabbnak tartotta a Krisztussal való találkozás megtapasztalását, igazi misztikus volt. "Szeretett Ő már engem ennek előtte is, tudom - írja egyik levelében -, de mostanra elnyertem szerelmének virágját is; szerelme immáron kivirágzott, miként bimbózó rózsa a zöldellő levelek közül, és ontja magából erős s balzsamos illatát." C.H. Spurgeon szerint Rutherford levelei a világirodalom legihletettebb alkotásai közé tartoznak. |
|
|
|
|
|
Thomas Boston (1676-1732) elsőrangú elme volt. Kitűnő emlékezőtehetséggel rendelkezett, tehetségesen forgatta a szavakat. Legjobban tollal a kezében tudott elmélkedni, kiírta magából az eszébe jutó gondolatokat, érveléseket. A "firkát", ahogy Boston nevezi ezt a könyvet, soha nem fejezte be (nem mintha az olvasó számára a befejezetlenség érzetét keltené), és családján kívül senki más nem látta, míg 1773-ban meg nem jelent nyomtatásban. A protestánsok viszont azóta is a lelkészi szolgálatról, az evangélium hirdetéséről szóló mesterműként tartják számon. Ilyen értelemben ajánlom én is ezt a művét. Kétségkívül meglepő, hogy egy kezdő, 22 éves igehirdető szellemi mesterművet alkotott. De Boston különleges ember volt. J.I. Packer |
|
|
|
|
|
"Általában kilenc dolog vált ki Isten népéből csüggedést: a nagyobb vagy durvább vétkek, az erőtlenség, a kötelességek mulasztása vagy elutasítása, az Isten szerelme felőli bizonyosság hiánya, a kísértések, az elhagyatás, a szenvedés, a haszontalanság, a puszta állapot. Nos, ha ezek egyike tekintetében sincsen semmi oka Isten népének a csüggedésre, akkor bízvást levonhatjuk a következtetést, hogy az istenfélő embernek nincsen oka a csüggedésre, akármilyen állapotban van is. Ezért aztán Krisztus kegyelméből azon igyekszem, hogy kibontsam előttetek ezt a nagy igazságot mindeme tekintetekben." |
|
|
|
|
|
"Az Úr vacsorája a zsidó húsvétkor kezdődött, annak halálán és hamvaiból. E sákramentum úgy kelt életre, mint egy második főnix, hisz Urunk utolsó húsvétját halála húsvétjának nevezte: Ő vezette be és rendelte el e sákramentumot, melynek egészen az Ő második eljöveteléig élnie kell. Ebben az evangéliumi rendelkezésben Krisztus nemcsak szépségét mutatja meg, hanem erényéről is jelt ad. Az úrvacsora nemcsak kép, hanem emlő, melyből tej folyik számunkra. Krisztus részéről végtelen jóság volt testének ama áldott edényét megsebesíttetni, és kiengedni az Ő szent vérét. Gonosz dolog részünkről szándékosan dacolni e paranccsal, mely oly gazdagon megmutatja a kegyelmet, s oly közelről érinti megváltásunkat." |
|
|
|
|
|
Hódolat, tartozás- és küldetéstudat, vágyakozás (Isten országának terjedésére), hit Isten mindenható és irgalmas voltában: íme néhány kulcsszó ahhoz, hogy megértsük, milyen indulat fűtötte e kötet három íróját. Ide kívánkozik még az időhöz való viszonyulásuk is. Egyfelől ráérősek: prédikációikban hallgatóságukat aprólékos érveléssel és kérleléssel vezetik Isten kegyelmének megragadására. Másfelől sürgetnek, hiszen tudják, hogy nemcsak az üdvösség a tét, hanem az Isten dicsőségére megélt földi lét is. (Adorján Kálmán) Nathaniel Vincent (1639-1697) az oxfordi Krisztus Egyháza kollégiumban tanult. Prédikátori tevékenységét Londonban végezte, ahol folyamatos üldöztetésben volt része, több hónapra börtönbe is vetették. Legfontosabb teológiai műveit a börtönben írta. |
|
